*
A levegő megtelt haraggal. A lány felemelte remegő kezét és az arca elé emelete. Egy könnycsepp. Lenézett a földre majd újra a fiúra emelte arcát. A fiú lazán támaszkodott az ajtónak majd egy intéssel intézte el mindazt mit a lány egy lélegzet vételbe össze foglalt volna. A lány - név szerint Amelita - megharapta ajkait, majd a fiú kék szemébe nézett.
- Középút? - suttogta cérnavékony hangon.
- Nincs - mondta egyszerűen a válaszoló.
A lány kifújta a levegőt majd a szoba vaskos falára nézett. És akkor eszmélt fel csak igazán...
- Louis! - kiáltotta Amelita.
A fiú felkapta a fejét.
- Oda nézz - tátogta.
Louis értetlenül kémlelt körbe a szobába.
- Mi az? - kérdezte.
- Valami ketyeg.... - suttogott - de nem az óra.
A fiú hirtelen a piros óra hűlt helyére emelte a tekintetét.
Valóban nem volt ott semmilyen időjelző eszköz.
Vagy mégis?
- Bukj le!
Louis azonnal megmozdult. Lehasalt a földre, és a lányt kezdte el keresni.
Amikor valami történt. Felrobbant a bomba. Még hallani lehetett egy ablak törést és aztán minden elcsendesedett.
*
Remélem elég akció dús volt :) xxOneWhovian
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése